top of page
Zemplén a honfoglalástól kezdődően a kultúra bölcsője volt. Templomai, várfalai, kastélytermei, nemesi kúriái, de egyszerű parasztházai is a kultúrateremtő, a kultúrával élő ember kedvelt otthonai voltak az elmúlt évszázadok során. A zempléni rendezvények, fesztiválok bőségesen meríthetnek ebből az örökségből, de a történelmi falak közé idézhetik más népek alkotásait is.
 2015.05.16. |  2015.05.16. |  2015.05.16. |
|---|---|---|
 2015.05.16. |  2015.05.16. |  2015.05.16. |
 montázs |  |  |
 |  |  |
 A fűzérradványi platánfa (Platanus X hibrida) ágai, mint hatalmas kígyók terülnek szét a parkban. A fa életkora 200 év; kerülete 504 cm; magassága 30,5 m |  Ágyúöntő műhely régészeti kutatása. |  Károlyi kastély, 2013 |
 |  |  |
 |  |  |
 |  |  torony belülről |
 |  Sárospatak felett project |  |
 Sárospatak felett project |  Teljes holdfogyatkozás, 2011.06.15., 23:25:07 |  |
 Vár-hegy, Sátoraljaújhely |  |  |
 Régi képeslapok alapján, eredeti helyszíneken fotózva. |  A Szár-hegyről nézve keleti irányba |  Világörökségi területen fekszik Sátoraljaújhely város központjához közel található, az 1200-1400-as években kialakított zsólyomkai pincesor. |
 Világörökségi területen fekszik Sátoraljaújhely város központjához közel található, az 1200-1400-as években kialakított zsólyomkai pincesor. |  Útban a Magas-hegyi kilátó felé |  2010.03.01. |
 2013.01.12. |  2008.06.16. |  Az első írásos emlék 1261-ből való, ahol megemlítik a város plébánosát. Ez azt jelenti, hogy már akkor templom állt a városban. Maga a város közvetlenül Esztergom fennhatósága alá tartozott. a Plébániát 1360-ban alapították. Az évszázadok alatt, a templom hétszer cserélt gazdát, hol katolikus, hol református tulajdonban volt. 1714-től véglegesen katolikus tulajdonba került... |
 A templom többször leégett. Először 1765 májusában, majd 1768 márciusában Harmadjára 1812-ben vált a templom a tűz martalékává. Több titulusa, pátronája is volt a templomnak. Az első volt Szent Imre herceg, majd Szent Kereszt felmagasztalása végül 1860-ban Szent István király lett a templom védőszentje... |  A napóleoni időkben a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket menekíteni kellett, s valószínű emiatt (a füzéri várba menet és jövet) 1805. december 6-án és 1806. március 15-én A templom adott oltalmat. 1852-ben építették meg a jelenlegi kétszintes plébániaházat, Metzner mester tervei alapján. később az épület könyvárral bővült... |  1909-1910 között nagyszabású átépítés kezdődött az templom életében. Lebontották a régi szentélyt és egy kereszthajóval, új szentéllyel egy sekrestyével és két oratóriummal, valamint új berendezéssel is bővült. Az Egyházközség 2010-ben ennek 100. illetve a szentistváni titulus 150. évfordulóját. Az átépített templomot Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök szentelte fel, s a város több napos ünnepséget rendezett ezen jeles alkalomból... |
 |  |  a megújult városközpont |
 nyár-ősz-tél |  A 9 emeletes tetejéről fotózva |  |
 |  |  A sátoraljaújhelyi Magas-hegy hosszú sítörténeti múlttal büszkélkedhet, hiszen számos úttörőolimpia és alpesi verseny helyszíne volt. Jelenleg itt üzemel az ország leghosszabb és legszélesebb műanyag sípályája. A pálya felületét 330 méter hosszan borító NEVEPLAST műanyag teszi lehetővé a négy évszakos síelést. A pályán igény esetén esti sízésre is van lehetőség, a téli szezonban hóágyúzott pályaként üzemel. |
 2011-ben fejeződött be a hóágyúzott sípálya rendszer kialakítása, ahol megfelelő időjárási körülmények között 600 méter hosszan, 9 hóágyúval tudják behavazni a felnőtt és a gyermek pályákat. A hóágyúzott pályák mellett egy önadagolós Tatrapoma felvonó és egy gyermekfelvonó található, míg a hóágyúzható műanyag pálya mellett két tányéros (Doppelmayer, Tatrapoma) felvonó, illetve egy 65 méter hosszú Sunkid varázsszőnyeg szolgálja a vendégek kényelmét. A pályák mellett melegedő, hideg-meleg konyhás |  Kilátás a Tolvaj-hegyről |  Vilyvitány |
 Vilyvitány |  |  Az Amadé-vár a gönci határában a pálos rendnek kolostora volt. Romjai a Dobogó-hegy északkeleti oldalában ma is megtalálhatók, kopott, romló kövei a pálos atyák kőfaragó tehetségét érzékeltetik. |
 |  Sátoraljaújhely városa 1936-ban kálváriát épített a Szár-hegyre vezető út mentén, így állítva emléket trianoni békediktátum által elszakított városoknak. Az őrtornyokra emlékeztető stációk falán az elcsatolt megyék és nevezetesebb városok címereit helyezték el, a márványtáblákra pedig versidézet került. A hegytetőn 1934-ben állították fel a messzi vidékekről is látható országzászlót. A kálváriához tartozó Szent István-kápolna tetőzete a magyar koronát idézi. 1990 augusztusában állították helyre |  Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. |
 A bányászat még a XV. században kezdődött itt el; az itteni, kovával átitatódott riolittufa rendkívül alkalmasnak bizonyult malomkőnek, mivel nemcsak elegendően kemény volt, hanem az őrlés során kissé meg is pörkölődtek a búzaszemek, ami kellemes ízt kölcsönzött a lisztnek. |  Az alsó teraszon is körbesétálhatsz, de bebarangolhatod a fölötte magasodó, szerény, kőbe vájt bányászlakást is az egykori kovácsműhellyel és a termetes méretű malomkövekkel |  2014.11.08. |
bottom of page